„A kudarc nem egyetlen, kataklizmaszerű esemény. Nem máról holnapra vallunk kudarcot. A kudarc a rossz gondolkodás és a rossz döntések sorozatának eredménye. Egyszerűbben megfogalmazva, nem más, mint néhány ítélőképességbeli hiba, amelyet nap mint nap elkövetünk.
És miért van az, hogy valaki elkövet egy hibás döntést, és utána olyan ostoba, hogy ezt naponta megismétli? A válasz: mert azt hiszi, hogy nem számít...
... Egyesével nézve a mindennapi tetteink nem tűnnek különösebben fontosnak. Egy kis figyelmetlenség, egy rossz döntés vagy egy elpocsékolt óra többnyire nem eredményez azonnali és mérhető hatást. A leggyakrabban sikerül elkerülnünk tetteink azonnali következményeit.
Ha nem vetted a fáradságot, hogy az elmúlt három hónapban elolvass egy könyvet, akkor az önfegyelemnek ez a hiánya látszólag semmilyen közvetlen hatással nincs az életedre. És mivel az első 90 nap után semmi drasztikus nem történik veled, a következő harminc napra is meghozod ugyanazt a rossz döntést, és ez így folytatódik tovább. Miért? Mert úgy tűnik, hogy úgysem számít. És ebben van a nagy veszély. Az, hogy nem olvasod el a könyveket, elég nagy hiba, de még nagyobb, hogy úgy gondolod, hogy ez nem számít!
Akik túl sokat esznek egészségtelen ételekből, azok a saját jövőbeni betegségükhöz járulnak hozzá, de a pillanat öröme mellett eltörpül a jövőbeni következmény. Nem tűnik fontosnak. Akik dohányoznak vagy alkoholt isznak, ugyanazt a rossz döntést hozzák meg éveken keresztül… mert azt hiszik, nem számít. De ezeknek az elhibázott döntéseknek a fájdalma és megbánása csak elhalasztódik a későbbi évekre.
A következmények ritkán azonnaliak. Ehelyett inkább felhalmozódnak, amíg elkerülhetetlenül el nem jön az elszámolás napja, és meg kell fizetnünk az árat a rossz döntéseinkért – azokért a döntésekért, amelyek a maguk idején nem is tűntek olyan fontosnak"
Jim Rohn - hírlevele
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése