Tápanyagtartalom, avagy miért szükséges a táplálék-kiegészítés?

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése kimutatta (lásd grafikon), hogy élelmiszer- és takarmánynövényeink ásványianyag-tartalma 30 év alatt rohamosan csökkent: a kukoricánál 31%-ra, a burgonyánál 9,52%-ra, a sárgarépánál pedig 4%-ra.

A következő adatok azt mutatják, hogy Magyarországon hogyan csökkent az élelmiszerek tápanyag és vitamin tartalma, az elmúlt években. Ez egy hivatalos felmérés, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem készítette.
Mikroelem tartalom 1990-évben az 1966-os évhez viszonyítva búza 50%, árpa 37,7%, kukorica 18,6%, répafélék 75%, burgonya 86,7%

Vitamin tartalom 1990-évben az 1966-os évhez viszonyítva borsó 46,7%, tej 5% (nem tévedés), káposzta 10%, sárgarépa 60%, paprika 12%.

Ami viszont lényegesen megnövekedett, az a növényvédő szerek, mesterséges tápoldatok kémiai összetevőinek, színezőanyagok  mennyisége.

A fentieket végig gondolva, kiderül, hogy az igazi tápérték bevitele tizedére csökkent, néhány évtized távlatában, és ezzel együtt, az ember egészsége drasztikusan romlott.

A környezet változása miatt pedig drasztikusan változik az igény más összetételű tápanyagok irányába. Tehát ami 150-200 évvel ezelőtt megfelelő táplálék volt, az, ma már nem az. Ez főleg az enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek iránti igény növekedésében tapasztalható, hiszen a jelenlegi szennyezett környezetben, és az élelmiszeripar salakanyagai miatt, a szervezet egyre leterheltebb, egyre nehezebben boldogul. Nem csoda, hogy az allergia, rák, stb. mind népbetegség lett, holott néhány száz éve nem is tudott róluk az emberiség.

Erre egy jó példa, egy népcsoport a Himalája térségében, mely az 1960-as évekig elzártan élt egy kis közösségben és csak azt ették, amit maguk megtermeltek. Példátlan egészségben éltek, hírét sem hallották a ráknak és egyéb - népszerű - betegségnek.

Mivel fel lettek fedezve, kezdett betörni hozzájuk a civilizáció, minden termékével és életvitelével együtt. A népcsoport is kezdett modernizálódni és 10 éven belül ugyanazokkal a problémákkal, betegségekkel kezdtek küzdeni, mint a - fejlett - világ.

Mennyiségi túl-, minőségi alultápláltság 
Hozzáértő szakemberek hamar rájöttek, hogy bár sokat eszünk, mégis keveset, de nem mennyiségileg, hanem minőségileg, ezért úgy is mondhatjuk, hogy a mai modern ember minőségileg alultáplált, tehát minőségileg éhezik.

Ahhoz, hogy a 1970-es évek szintjén étkezzen bárki minőségileg, mennyiségileg legalább 5-10-szer annyit kellene egyen, pl. több kilogramm zöldséget, több egész kenyeret, stb. Ezzel együtt természetesen 5-10-szer annyi felesleges salakanyagot is bevinne a szervezetbe, melytől már akár mérgezést is kaphatna, nem beszélve a nagy mennyiség okozta túlzott kalória bevitelről.

Ma rengeteg fajta táplálék-kiegészítő létezik, melynek célja, hogy pótolja azt, ami hiányzik a szervezetből és ma, a mai élelmiszeripari termékeket fogyasztva nem vihető be semmilyen módon. 

Az embereknek két fajtája van, egy, aki fogyaszt ilyen készítményeket akár ideiglenesen, akár huzamosabb ideig, és a másik, aki tiltakozik ellene.

Az táplálék-kiegészítők legnagyobb hátránya, hogy ha természetes forrásból származik, akkor az lehet génmódosított, illetve  különböző növényeket alkotó elemeire bontanak, majd ezekből az alkotó elemekből mesterségesen egy új anyagot hoznak létre, egy por formájában.

Kérdés: Ez mennyire természetes? 

Ugyanakkor a táplálék-kiegészítők egy része képes egy egész főétkezést helyettesíteni. Ezek úgy vannak összeválogatva, hogy mindenből az optimális mennyiséget tartalmazzák.

Kérdés: Mi az optimális mennyiség? 

A táplálék kiegészítő ellenzői - legtöbben rosszul informált emberek -, azt vallják, hogy csupán kellően sok zöldfélét kell enni és nem szükséges semmilyen kiegészítő. Ennek a gondolatnak egy szépséghibája van, az összes zöldség szennyezett. Tele van gyomirtóval, növényvédő szerrel,  nyáron is melegházi paradicsomot lehet enni. 

Logikusan gondolkodva, be kell látni, hogy a jövő hosszú távon, figyelembe véve a bolygónk túlnépesedését, a táplálék-kiegészítők fogyasztásának irányába mozdulhat el, ezt alátámasztják a különféle orvosi és egyéb tudományos fórumon olvasható, a betegségek okát kereső kutatási eredmények. Az Egyesült Államokban és Japánban (!) ez már előrehaladott állapotban van, Európa konzervatívabb, de itt is teret hódít. Csak idő kérdése.

Aki hosszabb távon biztonságosan szeretne táplálék-kiegészítőket fogyasztani, érdemes felkeresnie természetgyógyász orvost, természetgyógyászt, vagy tapasztalattal, rutinnal bíró, szakembert. Az ilyen szakemberek rendelkeznek szükséges tudással és eszközökkel, és személyre szabott diétát, életmódváltást, szükséges táplálék-kiegészítőket tudnak ajánlani.

Nagyon sok jó minőségű táplálék kiegészítő hálózati értékesítés útján kerül forgalmazásra. A biztonságra törekvő MLM rendszerek mindig tudnak számunkra orvost, illetve természetgyógyászt ajánlani, akit ha felkeresünk, személyre szabottan tud tanácsot adni.

Szempontok, amelyek alapján érdemes étrend-kiegészítőt választani

1. Szerves forrású-e? – valóban növényből vonták-e ki a hatóanyagot
2. Bio termesztésű-e? – nem okozhat allergén reakciót, ha vegyszermentesen termesztik
3. Tartalmaz-e kiegészítő vegyszereket? – pl.: tartósító, térfogatnövelő, állományjavító, színezőanyag, édesítő, ízfokozó
4. Hány komponensű? – vagyis hányféle vitamint, antioxidánst, ásványi anyagot, stb. tartalmaz, hányféle gyógynövényből
5. Mennyi a hatóanyag tartalma? – híg vagy tömény a készítmény
6. Mi a hordozóanyag? – műanyag-e vagy valamilyen természetes anyag (méhviasz, zabkorpa)
7. Milyen minősítései vannak? – pl. ajánlja-e a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége?

 Forrás:
5mp.eu/fajlok/2009augusztusibabazo/tapanyagt.._www.5mp.eu_.doc